DepressziÓ
A depresszió kifejezés a köznyelvben nem csak az igazi, komoly depressziót jelenti, hanem az egyszerű lehangolt állapotot is. Azonban az orvosi értelemben vett depresszió egy nagyon komoly állapot.
Mit is érez egy depressziós ember?
A depressziós ember intenzív szomorúságot él át, ürességet érez, nem tud örülni az élet apró örömeinek sem. Gyakran szorong vagy ingerült. Rendszeres sírásrohamai vannak. Nagyon nehezére esik elkezdeni bármilyen tevékenységet. Ez megnehezíti vagy lehetetlenné teszi a munkavégzést is. Egyre több időt tölt fekvéssel, a mozgás nagy erőfeszítést kíván tőle. Beszéde halk, vontatott. A pozitív dolgokat hajlamos lekicsinyelni, míg a a kellemetleneket felnagyítani. Negatív automatikus gondolatok jutnak folyton az eszükbe, pl. „nekem soha semmi se sikerül”. Önmagáról rossz véleménnyel van, és mindenért magát okolja. A koncentrálóképessége drámaian leesik. Úgy gondolja, ez az állapot végleges és megváltoztathatatlan, vagy csak romlani fog. Ez a reménytelenség viszi az öngyilkosság gondolatáig.
A DEPRESSZIÓ FAJTÁI
Ha a depresszióhoz mániás fázisok nem társulnak, unipoláris depressziónak nevezzük.
Amikor a depresszió még nem ölt súlyos formát, minor depressziónak (disztímiának) hívjuk. Ennek megállapításához az alábbi hét tünetből legalább háromnak kell teljesülni, és az első tünet mindenképpen jelen kell legyen:
1. szomorú hangulat,
2. étvágytalanság vagy fokozott étvágy,
3. álmatlanság, vagy túlzott aluszékonyság,
4. fáradékonyság, erőtlenség,
5. csökkent önértékelés,
6. csökkent koncentrálási és döntési képességek,
7. reménytelenség érzése
Azonban, ha a depresszió mélyül, major depressziónak hívjuk. Ez akkor állapítható meg, ha az alábbi kilenc tünet közül minimálisan öt legalább két hétig fennáll; az első két tünet közül valamelyiknek mindenképpen jelen kell lenni:
1. indokolatlanul szomorú hangulat, 
2. az érdeklődés/örömkészség elvesztése,
3. jelentős fogyás vagy hízás,
4. álmatlanság, vagy túlzott aluszékonyság,
5. mozgásos nyugtalanság vagy gátoltság,
6. fáradtság, erőtlenség,
7. értéktelenség érzése, önvád, bűntudat,
8. csökkent gondolkodási, döntési és koncentrációs képesség,
9. öngyilkossági gondolatok, terv, kísérlet.
A depressziós zavarok aránya nagyon magas, az egyik leggyakoribb lelki betegség. Sajnos hajlamos a kiújulásra is, és gyakran egyre súlyosabbá válik. Sajnos csak a depressziósok fele-harmada kér segítséget, a többség megpróbálja maga kezelni ezt az állapotot. Mivel 
az alkohol és a cigaretta rövid távon jól szorongás, ill. depresszióoldó hatású, így sok ember – főleg a férfiak – ily módon próbálnak enyhülést keresni. Sajnos ennek a „gyógyszernek” a mellékhatásai sokkal pusztítóbbak, mint a hatásai, függőséget okoz, addiktív, azaz egyre többet kell fogyasztani belőle a depresszió csökkentéséhez.
A DEPRESSZIÓ OKA
A depresszió akkor alakul ki,ha az ember olyan stresszhelyzetbe kerül, amelynek megoldására nem képes, vagy úgy véli, hogy nem képes. Amint azt a Stressz oldalon is olvashatták, a Selye féle stressz-reakcióban az alany először megpróbál megküzdeni a feladattal. Amikor kimerül az ereje, a megküzdéshez szükséges erő egyre csökkenni kezd, és a szorongás egyre erősödik. Amikor már biztosnak látszik, hogy az illető nem képes megoldani a szituációt, feladja a harcot, és kialakul a depresszió.
Veszteségélmény gyakran okoz depressziót. A veszteség olyan történés, amely megváltoztathatatlan, és már nem tudunk javítani sem rajta, ilyen pl. a haláleset, súlyos betegség, végleges párkapcsolati szakítás, válás. Ilyenkor a harc vagy védekezés már nem jöhet számításba, depresszió alakul ki.
A depresszió lehet genetikai hajlam is, de ha a környezet megfelelő, ez nem alakul ki. Az a gyermek, aki olyan megterhelő családi környezetben nőtt fel, ahol nem volt sok befolyása a dolgok alakulására (a szülő pl. depressziós, alkoholista, pszichotikus beteg, vagy bántalmazó) nagy valószínűséggel válik depressziós felnőtté.
A helyzet azonban nem mindig olyan reménytelen, mint látszik. 
Az ún. tanult tehetetlenség esetén a depresszióban szenvedő ember úgy érzi, hogy már nincs mit tenni. A tanult tehetetlenség oka az, hogy eddig sokáig vagy gyakran került olyan helyzetbe, amelyet nem tudott megoldani, és már akkor is ez lesz a meggyőződése, ha látni lehetne a kivezető utat. A depressziós ember ilyenkor egyszerűen nem veszi észre a cselekvési lehetőséget. Ezt át lehet tanulni, a kognitív terápia ebben tud segíteni.
DEPRESSZIÓ ÉS AZ ÖNGYILKOSSÁGI GONDOLATOK
A depresszió legnagyobb veszélye az öngyilkosság. A depressziós ember teljesen kilátástalannak ítéli a jövőjét, és ez a kilátástalanság könnyen vezethet egy végzetes cselekedethez. Gyakori túlságosan perfecionista embereknél is, akik nem tudják teljesíteni a maguk számára kitűzött célt. Mivel a súlyos, kezeletlen depressziósok kb. hatoda öngyilkosságban hal meg, és az öngyilkosok majdnem háromnegyede depressziós, ezért nagyon fontos, hogy időben szakemberhez forduljanak.
Az öngyilkosságon gondolkodó emberek általában adnak előzetes jeleket a szándékukról. Nem akarnak ők tényleg meghalni, ez egy kérés, hogy szabadítsa ki őket valaki a szenvedés börtönéből. Ez a jel az ún. "cry for help", azaz segélykiáltás. Amennyiben valamelyik ismerőse vagy családtagja öngyilkossági gondolatairól beszél Önnek, vegye őt komolyan, hallgassa végig, irányítsa szakemberhez.
A BIPOLÁRIS zavar (MÁNIÁS DEPRESSZIÓ)
A bipoláris zavarban mániás és depressziós szakaszok váltogatják egymást. Kevert fázisban egyidejűleg mindkét állapot fennálhat, vagy nagyon rövid időn belül váltakoznak.
A mÁnia
A mániás fázis a depressziósnak pont az ellentéte: a mániás ember indokolatlanul és végletesen jókedvű, sőt harsány, magával tökéletesen elégedett, a problémákat nem ismeri fel. Aktív, fűti a tettvágy, sőt hiperaktív. Az alvásigénye rendkívül kicsi. Hajlamos ilyenkor szórni a pénzt, és meggondolatlan szexuális kalandokba bocsátkozik. Ilyen állapotban nehezére esik logikusan gondolkodni, sőt teljesen irreális következtetésekre is juthatnak. A belátástudat szinte mindig hiányzik.
A bipoláris zavarnál az öngyilkosság különösen gyakori, majdnem harmaduk megkísérelte már azt.
A MÁNIA TÜNETEI
Mániáról akkor beszélhetünk, ha a hangulat legalább egy hétig abnormálisan emelkedett vagy ingerlékenyés az alábbi 7 tünetből legalább 3 (ha a hangulat ingerlékeny, akkor legalább négy) fennáll:
1. fokozott önértékelés, 
2. csökkent alvásigény,
3. fokozott beszédkésztetés,
4. gondolatrohanás,
5. szórt figyelem,
6. szokatlanul felfokozott aktivitás, nyugtalanság,
7. kritikátlan, meggondolatlan cselekedetek (anyagi és szexuális téren egyaránt).
Ez az állapot munkaképtelenséget okoz, és a mániás epizódba került ember nagy valószínűséggel kórházba kerül. Hipomán állapotnak akkor nevezzük, ha ezek a tünetek kevésbé súlyosak, rövid ideig tartanak, nem akadályozzák a normál életvitelt és a munkavégzést.
A BIPOLÁRIS ZAVAROK CSOPORTOSÍTÁSA
Két alapvető bipoláris zavar van, a bipoláris I. és a bipoláris II., ezen kívül létezik egy ciklotim zavar nevű tünetcsoport is.
- bipoláris I.: mániás és major depressziós epizódok váltakoznak egymással, de akár egy napon is jelentkezhet a kétféle tünet
- bipoláris II. : a hipomán állapot váltakozik a depressziós epizódokkal
- ciklotim zavar: hipomán állapot a nagyon enyhe depresszióval váltakozik
A bipolÁris ZAVAR oka
A bipoláris zavar erősen genetikai eredetű betegség, de a negatív családi események valószínűsítik a kitörését. A drogfogyasztás is kockázati tényező (pl. amfetaminszármazékok). A mánia önmagában nem fordul elő, mindig a depresszióval váltakozik.
A depressziÓS ZAVAROK TERÁPIÁJA
A depresszió esetben is gyógyszeres és terápiás módszerek állnak rendelkezésre.
A gyógyszerek közül az antidepresszánsok az elsődleges gyógyszercsoport. A mániás tünetekre legismertebb gyógyszer a lítium. Használatosak még szorongásoldó gyógyszerek is. A pszichiáter kiválasztja az Önnek legmegfelelőbbet.
A terápiás módszerek 
nélkülözhetetlenek depressziós tünetek esetén, ebben pszichoterapeuta segíthet. A kognitív terápia segít a negatív automatikus gondolatok megszüntetésében, és az egyirányú pesszimista beállítódás normalizálásában. Fontos a szorongás megszüntetése, melyre több módszer is alkalmas, pl. autogén tréning, hipnoterápia. Lehet, hogy családterápiára is szükség van.
Kapcsolat itt: Dr. Fehér Gabriella
